CZÉGENI ÁRPÁD ATTILA

a világhírű magyar Pető-módszerrel teszi élhetőbbé a valenciai idegrendszeri sérültek hétköznapjait, és a valenciai magyar gyermekek számára szervez történelmi és zenés foglalkozásokat.

-          A szervezet 2015-ben jött létre. Te és a családod mikor érkeztetek Spanyolországba?
-          2008-ban jártunk először Spanyolországban és nagyon megtetszett. Akkor döntöttük el, hogy szívesen élnénk itt. Egy év múlva végül ideöltöztünk. Néhány évig dolgoztam egy másik nonprofit szervezetnek, majd a körülmények úgy hozták, hogy 2015-ben megalakíthattuk az AMMEC szervezetet.

-          Volt valami különösebb oka, hogy épp Valenciára esett a választásotok?
-          Olyan városban szerettem volna élni, amelynek van tengerpartja. A mediterrán éghajlat kecsegtetett és fontos szempont volt, hogy Európán belül maradjunk. Korábban volt lehetőségem világot látni, és szerettem volna egy olyan helyen megvetni a lábamat, ahol közel vagyok a hazámhoz, szüleimhez, de ugyanakkor lehetőségem van megismerni egy másik kultúrát is, megtanulni egy új nyelvet.

-          Az előadásodat hallva a nyelvvel már nincs problémád.
-          A nyelvtanulás egy folyamatos dolog, sokkal jobban beszélek már mint a kezdetekben, és a projekteket is spanyol nyelven írom, úgyhogy ma már valóban nem jelent gondot kifejezni magam sem írásban, sem szóban. De nem gondolom, hogy ez a tanulási folyamat valaha véget érne.

-          A fejlesztési eszköztáratok ma már nem korlátozódik a konduktori munkára.
-          Alkalmazzuk még az úgynevezett Halliwick módszert, ami a vízi terápiák egy fajtája és a XX. század közepén fejlesztette ki egy James McMillan nevű mérnök. Sokban hasonlít a konduktív pedagógiához, itt is általában csoportos foglalkozások keretein belül folyik a fejlesztés, a foglalkozáson résztvevő sérültek mindegyikének van egy segítője, és itt is énekelnek dalokat, ami nagyon hasonló a Pető-módszerben is alkalmazott ritmikus intendáláshoz. 

Hullban, majd később egy magasabb szintű képzés során Yorkban sajátítottam el a módszert, ahol olyan oktatóhoz volt szerencsém, aki személyesen ismerte ezen koncepció kidolgozóját. Mindenféleképpen szerettem volna ezt is bevenni az AMMEC tevékenységi körébe. A kezdetekben beadtam különböző pályázatokat a CaixaBanknak akik azokat jóváhagyták, és biztosítottak anyagi keretet, hogy elkezdhessük a foglalkozásokat. Lényeges megemlítenem, hogy a foglalkozások lebonyolításához az Asociación Voluntariado CaixaBank biztosította az önkénteseket. Mindenki nagyon élvezte a foglalkozásokat. A módszer titka, hogy játékos formában a test különböző rotációjának az uralására, tanítja a sérülteket annak érdekében, hogy egy biztonságos testhelyzetet képesek legyen elérni a vízben. Tudnivaló, hogy a központi idegrendszeri sérüléssel élőknek nehézséget okoz bizonyos alapvető testhelyzetek megtartása, amit a vízben könnyebb gyakorolniuk: például, hogy egy ülő helyzetből, ami a Halliwick módszer alappozíciója, képes legyen hanyatt feküdni és onnan a korábbi helyzetét visszanyerni, vagy akár megfordulni. Ezeket a mozgásokat a szárazföldön a gravitáció miatt nem tudják gyakorolni, a vízben viszont játékos formában, csoportban könnyebben elsajátíthatják. Ezek nagyon népszerű foglalkozások. Azt hozzá kell tennünk, hogy ezek gyakorisága nem olyan, mint a konduktív foglalkozásoké, melyeken heti rendszerességgel vesznek részt a sérültek. A Halliwick foglalkozásokat az anyagi háttér, az uszoda elérhetősége, illetve a téli évszak kedvezőtlenebb időjárása miatt ritkábban szervezzük. Főleg nyáron tudunk ilyen foglalkozásokat tartani.

-          Mindemellett a helyi magyar közösséget is szervezitek. Említetted, hogy a gyerekeidnek is milyen fontos, hogy a magyar nyelvet gyakorolják. Ők már Spanyolországban születtek. Mennyire erős náluk a spanyol nyelv?
-          Erre nehezen tudok válaszolni. Bár mindkét gyermekem, Bendegúz Árpád és Boróka Nóra is Valenciában született, az anyanyelvük magyar, mert otthon csak magyarul beszélünk. De kétségkívül spanyolul nagyon jól beszélnek és egymás között gyakran váltanak spanyolra. Azt szokták mondani, hogy az az anyanyelv, amilyen nyelven álmodik az ember. Egyszer meg fogom kérdezni tőlük, hogy náluk melyik lenne ez.

-          A helyzet kicsit más a vegyes házasságok esetében, ahol a magyart az esetek többségében kevésbé beszélik, mint a spanyolt. Ezzel együtt a történelem foglalkozások kapcsán említetted, hogy a te gyerekeidnek is fontos, hogy a magyar nyelvet gyakorolják, és legyen kötődésük a magyar kultúrához.
-          Igen, nagyon lényegesnek tartom, hogy rajtunk kívül halljanak más felnőtteket és gyerekeket magyarul beszélni, ami abban segíti őket, hogy mélyebbek legyenek a nyelvi ismereteik. A történelmi foglalkozások kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy megismerkedhessenek hazánk történelmével, hagyományaival, éppen ezért nagyon fontosnak tartottam azok szervezését.

-          Ez a foglakozás tehát kiterjed a nem sérült gyerekekre is?
-          Természetesen. Ezek a foglalkozások nem a sérülteket célozzák meg, hanem a Valencia tartományban élő magyar közösség gyerekeit elsősorban. Ezen foglalkozások keretein belül általában évszakokhoz, ünnepekhez, sarkalatos nemzeti eseményekhez kötődnek a tevékenységek. Így lehetőségük van megismerni a magyar történelmet, használni az anyanyelvüket, és mindemellett kortársaikkal is van alkalmuk ismerkedni, társalogni.

-          Milyen rendszerességgel tartjátok ezeket a foglalkozásokat?
-          Havonta egyszer. Emellett indultak el a Ringató foglalkozások. A MADACH Országos Egyesültén keresztül nem régiben volt szerencsém megismerkedni egy hölggyel, Fiskus Olgával. Leültünk beszélgetni és egyetértettünk, hogy ez egy érdekes kezdeményezés lehet itt Valenciában is. Megszerveztük az első foglalkozást, ahol legalább 15-20 gyerek vett részt. Miután a gyerekek életkora elég szórt és a ringató kifejezetten a pici gyerekek műfaja, ezért Olga létrehozott egy idősebb csoportot is és korosztályra szabva tart zenés foglalkozást. Elég sokan vettek részt rajta és még annál is több az érdeklődő. Ez is egy olyan lehetőség, amikor a magyar családok, gyerekek ismerkedhetnek egymással. Felmerült az igény arra is, hogy kifejezetten a felnőtteknek is szervezzünk programokat, mert észrevettük, hogy a gyerekfoglalkozások után a szülők szívesen maradtak még beszélgetni. Meglátjuk, mennyire lesz kivitelezhető. Meglehetősen szerteágazó a tevékenységi kör az eszközök pedig korlátozottak, de meglátom, miként tudnánk ezt is beékelni, mert igény van rá és úgy látom, hogy sokat adna az itt élő magyar családoknak.

-          Bár az eredeti terv a szervezet létrejöttekor nem ez volt, valójában mára igen fontos szerepet játszotok a magyar közösségi élet szervezésében.
-          Az elsődleges feladat kétségkívül a sérültek fejlesztése, de a közösség építésének igénye mindig is megvolt, párhuzamosan gondolkoztunk a két tevékenységben, de valójában a fejlesztő program működteti az egészet. A magyar közösségi tevékenységekre is egyre nagyobb az igény, és igyekszünk erre is minél nagyobb hangsúlyt fektetni.

-          Nem lehet egyszerű egyedül vinni az egész szervezetet.
-          Igen, észrevettem én is, hogy most már nagyon sok dolog van, amit egyedül nehéz kézben tartani. Ezért is csatlakozik egy munkatárs januártól.

-          Olvastam a weboldalatokon a szülők kommentárjait, amikben köszönetet mondanak a segítségért. Jó látni, hogy nagy sikereket értek el a fejlesztésekkel.
-          Igen, az a helyzet, hogy ettől működőképes az egész. Azok a szülők, akik már több éve tagjai a szervezetnek és hozzák a gyerekeiket fejlesztésre, látnak egy folyamatos fejlődést, ami minden esetben dokumentált videófelvételekkel és fotókkal. Ezért is van, hogy nagyon sok szülő a kezdetektől velünk van. A Pető-módszer egyik legfontosabb ismérve, hogy az önállóságra tanít. Nem akarom feltétlenül más módszerekkel összevetni, mert azt gondolom, hogy minden fejlesztő szakember célja, hogy segítsen. Az én személyes elsődleges célom, hogy önállóságra neveljem őket, ahogy azt a konduktív pedagógia is célul tűzi ki. A szülők visszajelzései is azt igazolják, hogy ezt a célt többnyire sikerül elérnünk.

-          A képek is arról árulkodnak, hogy komoly, de élvezetes munka folyik nálatok.
-          Köszönöm szépen, így van.

-          A jövőre nézve milyen távlati terveitek vannak?
-          Távlati tervként jó lenne elérni, hogy a módszer teljes egészében állami támogatást élvezzen, ami a szülők válláról teljes mértékben levenné a terhet és lehetőség lenne arra, hogy azok a családok is csatlakozhassanak, akik jelenleg nem tudnak bekapcsolódni a programba.

-          Ez folyamatos támogatói toborzást jelent?
-          Igen, támogatói toborzást, kapcsolatépítést, kapcsolatfenntartást, tehát teljeskörű lobbit, ami nélkül fenntarthatatlan lenne az egész. A munkám is részben a gyerekekkel való foglalkozásból, a kapcsolatépítésből, projektek megírásából áll. Nagyon sok a munka, de szórakoztató és a sikerek és az eredmények arra buzdítanak, hogy haladjunk előre és vigyük tovább az egészet.

-          Én is azt kívánom nektek, hogy bővüljön a támogatóitok köre és sikerüljön az állami támogatást is megszereznetek.
-          Köszönöm! A 2022-es évben a spanyol (valenciai) állam és a Fundación ”la Caixa” támogatása adott komoly segítséget a működtetéshez.  Reméljük idén is sikerül elnyernünk ezen támogatásokat. Remek dolog lenne továbbá a magyar államtól is támogatáshoz jutni, de a lehetőségek megtalálása, azokra történő pályázatok beadása igen időigényes, és jelenleg még nincs rá kapacitásunk.

-          Reméljük sikerrel jártok. Nagyon szépen köszönöm, hogy az ünnepek alatt szántál ránk időt.
-          Én is köszönöm a lehetőséget, hogy mindezt elmondhattam.

Készítette: Császár Ilma, 2023. január.